újrakezdés

Megtörtént már veled,hogy valamit hatalmas erőbedobással csináltál, jól érezted magad vele...egészen addig amíg nem jött egy hirtelen sötétség?

minden elveszik és a legfontosabbakra már visszaemlékezni se tudsz.csak annyira emlékszel,hogy nagyon jó volt és büszke voltál rá.de ma már olyan mintha meg se történt volna.senkinek se hiányzik,senkinek se tűnik föl,csak neked.és mélységesen bánt,hogy vége és csak levegő után tudsz nyúlni.

először borzasztóan megráz,hiányzik...de még reménykedsz és képes vagy minden követ megmozgatni érte.felforgatod az egész világot és csak vársz...mert csak ezt tudod tenni.

később enyhül a lelkesedés de még mindig sajnálod a múlt hibáit és fájlalod egy részednek elhalt csonkját.sohasem fog elmúlni a késztetés arra,hogy valahogy mégis újra a tiéd legyen a számodra fontos,másoknak talán jellegtelen "erő".

aztán megunod a reménykedést...felállsz,leporolod magad és megpróbálod újra kezdeni.igaz marad még pár porszem a válladon ami mindig is húzni fogja lelkedet lefelé,hogy ismét egyedül vergődj és újra a reményért fohászkodj,de talán nem árt megpróbálni újra és mindent ismét a romokból felépíteni.

keress egy új tárhelyet és uzsgyi!:)

most már sokkal okosabb leszek,mindent lementek a gépembe...elvégre most már van lapitopim és a legelképzelhetetlenebb helyeken is fogok már tudni blogolni:D