kezdetben, Apával akartunk elmenni bevásárolni és a parkoló legtávolibb pontján álltunk meg.és ott volt egy farkas és nem engedett minket sehogy se a bolthoz.habzott a szája,vicsorgott,harapott.féltem.
utána pedig az érettségimen voltam.és nagyon nehéz volt.még nem kezdtem el kitölteni, de tudtam,hogy csak azt tudom,hogy semmit se tudok.az általános iskolás-alsós osztály főnököm és az ő férje, az általános iskolás töritanárom volt az elnök.jó fejek voltak,mert segíteni akartak.de attól függetlenül nagyon pánikhangulat volt.szóval ezennel kijelentem,hogy ÉN időben fogok elkezdeni tanulni az érettségire.és nem fog ilyen elő fordulni velem.vagy mégis?!
bár...nem érzem magam érettnek feladathoz :S én még kislány vagyok.ici-pici gyámoltalan bárányka,akit a farkas támad meg a lidl-parkolóban.nem holmi fekete-fehér ruhás érett nebuló...PÁNIK!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése