aztán beültünk a cabriónkba,amit kibéreltünk,hogy Torrance-ból leszáguldjunk egészen Santa Monica-ig.a kék ég alatt pedig a földből hosszú,karcsú pálmafák nőttek.mindenhol.járda nincs nagyon.helyette viszont ott vannak a pálmafák.
hermosa beach,venice beach,malibu.ne hidd,hogy sok féle kék szín van.hanem igazából hihetetlenül sok féle kék van.mert amikor az eget bámulod,az is más.de amikor a horizontot,az is más.és amikor az találkozik az óceánnal,az megint más.amikor pedig eggyé válik vele,az meg még annál is szebb.
az illata se az a fajta tengeri sós finomság,amit jól megszokott az ember.ez még annál is frissebb és minden egyes belégzéskor erősebbnek és boldogabbnak érzed magad.(azt hiszem sok drog legális ott....már a levegőben is talán van és azért volt ott mindenki ilyen:))a sirályok pedig agresszívak és folyton éhesek.hitchcock nem hiába kapott ihletet,ha ezek a dögök simán kiszedik a kezedből a tortillát:)de nem baj.mi csak ültünk malibu partján a homokban,néztük a kékséget,hajkurásztuk a dögöket...és sóvárogtunk a baywatchos fiúk után, akik mellettünk álltak a kis piros gatyájukban:)
Beverly Hills.zaj.fények.pálmafák.álmok.csillagok.
mi pedig végig jártuk a walk of fame-t.láttam a Hollywood táblát a hegyen,a kodak theatre-t,michael jackson csillagát...
és amikor bekéretőztem egy tánciskolába a hollywood blvr-on....nem folytatom.de elárulom,hogy nagyon jó érzés volt örömömben zokogni:)
a cabrióban pedig csak szólt a zene,sütött a nap,a pálmafák kísértek minket végig a parton,a csomagtartó meg tele volt shoppingolva:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése