2010. november 23., kedd

két ellentétes pont

1.)nem akarok hivalkodni vagy nagyképúnek mutatkozni,de ezt senki sem engedheti el a füle mellett,hogy:
MI VAGYUNK A LEGJOBBAK,MERT ORSZÁGOS ELSŐK LETTÜNK HIP-HOPBAN:D


2.)

az otthon egyre hidegebb,a sötétség egyre mélyebb.
pedig a fagy közeledik és a fény egyre távolabb jár már...

2010. november 16., kedd

nem kérek és nem is teszek semmit...csak írogatok a sötétben

nem kérem,hogy beszélj hozzám,
nem kérem,hogy megérts,
nem kérem,hogy támogass,vagy állj mellettem vagy hogy sajnálj....csak engedd,hogy úgy érezzem nem vagyok egyedül.

2010. november 13., szombat

Egy szerencsés szerencsétlen szerencsétlenkedése

Endre20 lesz,de izgi,naná,hogy papapapartyval ünnepeljük a fejét.de miért van az,hogyha elmegyek valahova bulizni mindig szerzek sérüléseket?kivételesen nem sebeket és egyéb karmolásokat kell itt említenem,hanem ez most egy kicsit sokkal akciódúsabbra sikeredett mint terveztem...

helyszín:tanya csárdai buszmegálló.a busz csukja e az ajtót ,amikor rájövök ,hogy az egy hetes kis telefonkám nem fogta a kezem és nem szállt le a buszról....A FRANCBA!meg is volt az alaphangulat,így bulizzon az ember gondtalanul.persze vígasztalt mindenki.vagy azzal,hogy ő is hagyta már el becses kincsét, de visszakapta a talált tárgyak osztályáról,vagy jött egy üveg jókedvre derítővel...ez így a kettő egy kicsit megnyugtatott de azért mégis csak egy XPERIA AZ ISTENIT!
őrjöngtem...még szép ,hogy a busz után akartam futni.de nem tettem.szóval Endre szülinapja jól kezdődött....de azért jó volt na.táncoltunk,ettünk,ittunk...ahogy kell.és néha kölcsön kértem egy telefont,hogy kicsöng-e még az én kis babám.életben volt.csak hát nem tudtam,hogy hol.
persze szövődtek drámai helyzetek még a zsúr folyamán,aminek kíváncsian várom a folytatását.XD
"ó Júlia,megcsókolnálak de te egy Capulett vagy!"hát...ez feldobott:P

aztán reggel...akarom mondani este fél négykor elindultunk haza.5re itthon is voltam a meleg ágyikómban.bár senki se tudott volna elérni.aztán anya reggel avval ébreszt,hogy:elhagytad a telefonod?
ja...el....
aztán kiderült,hogy leadták bonyhádon a pannon volánnál.tehát még ma elmentem busszal bonyhádra,megkaparintottam a drágaságomat és jöttem haza.ezzel így el is telt a napom.most értem haza.megfürödtem ettem és most kiöntöttem lelkemből a szorongást,amit ez a pöti kis szépség okozott nekem...mármint,hogy én magam.a telefon nem tehet róla,hogy nem vonzom magam után.

szóval mostantól mindenki hívhat újra.felveszem,nem egy buszos bácsi fogadja a hívásaimat.már nem:)

2010. november 6., szombat

Élelmiszer ipari alapanyag előkészítő koordinátor

most már nagyon érik,hogy kitaláljam mit akarok csinálni.jelen alap értelmezett állapotom : here .
egész nap eldőzsölök itt a kaptárban,tömöm a mézet és melegedek a napon.néha egy kicsit zümmögök és durcásan azzal fenyegetőzök -a sárga-fekete csíkos pulcsimban -, hogy csípek...de közben a lépesmézben riszálom a fullánkom.
igazából élvezem.szeretem a mézet és a meleget is.a medvéket is csípem.de már nagyon érzem a  kaptár-krízist....hamarosan olyan dolgot kellene kiötölnöm,ami Micimackó kobakjából se pattanhatna ki jobban.

sokan elmennek pestre...illetve mindenki...Rebi,Flóra...jól el húznak már virágos rétekre.de én úgy gondolom,hogy minen menjek el messze,lakást vagy koleszt fizetni,mtró,taxi,villamos,vagy vonathoz láncolni magamat....nem látom értelmét.ráadásul akkor magamra kellene mosnom is....nem hiszem hogy egy fullánk riszálásra emlékeztet a lépesmézben....szóval szívem szerint maradnék pécsen.
maradnék itthon a melegben,kihagynám ezt a mosós-főzős önfejlesztést, valamint kihagynám azt is hogy magamra kell hagyatkoznom...tudok én rámenős dongó lenni ha kell....de csak ha én is úgy akarom...naja... van az a méz:)

és ha maradok pécsen,még mindig tudok fél-fél éveket máshol járni.megoldom.és azok,akik meg máshol tanulnak,azok meg majd boldogan nyaraltatnak engem náluk:)

most már csak az a kérdés,hogy mit csináljak,hova járjak.mert lehet,hogy butának vallom magam,nem vagyok átlagon alul...sőt mondjuk ki,egy ekkora koponyát nem szabad hagyni elveszteni a mély mézben.bármilyen édes is,ragadós és könnyen bele lehet úgy cuppani,hogy életem végéig csak here maradjak.nem ez a célom.de az a baj ,hogy minden érdekel.még mindig jobb mintha semmi se érdekelne,de így se jutok előrébb.nem akarom 2nappal a jelentkezési lap beadása előtt kitalálni.minél előbb jöhetne valami szikra.de még semmi.nagyon semmi.és újra a kiinduló pontnál vagyunk.a kaptár-krízisnél.

zümm-zümm....


Élelmiszer ipari alapanyag előkészítő koordinátor ....neeem...disznópásztor se akarok lenni,félek a malacoktól.

2010. október 30., szombat

dancers are lovely

szentlőrincen 1 olyan iskola van,ami nekünk kell.de reggel a szörny rt. megtalálta a másik kettőt,ahol nem volt semmi:)
na nem baj,csak megérkeztek.kaptak is egy tál pogácsát és befalták,mielőtt az a bizonyos másik csoport megjött.de jól tették,mert ők több pogit érdemeltek,mint az a másik.
aztán ráléptek a szőnyegre...ráléptek.
írhatnám azt hogy mi voltunk a legjobbak és nagyon jó volt,energikus,DINAMIKUS...írhatnám...írom is...
de mégiscsak másodikak lettünk...
:(

és a másikak:
kívülről kedvesen mosolyognak,poénkodnak,mondadnak szépet és jót,drukkolnak,szurkolnak,sikítanak.
de belülről le akarják tépni az arcunkat,kitépkednék a körmünket és ezután kifestetnék velünk,összecsomóznák a lábainkat a kezünkkel,bedobnának meztelenül a hóba vagy a forró sütőbe,elhupákolnának,kicsinálnának,elpáholnának....


.... de mi is :)


nade szabad így beszélni?NEM:)...nem is mondtam semmit.szeretek kedves lenni.az is vagyok.az is szoktam lenni.és én ezt nem is gondoltam komolyan:)csakhát annyira nehezen viselem el a kudarcot:)

2010. október 24., vasárnap

< 3

kitépték,visszarakták,újatadtak,visszalopták,felgyújtották,eloltották,eltördelték,összerakták,elkérték,
eldobták,megkívánták,felfalták,elcseréltem,elcserélték,megsajnálták,visszakérték,visszakértem,visszadobták visszakaptam,de már nem hallom a dobogó hangját.

2010. október 23., szombat

a szörnyecskék pesten

eszembe jutott,hogy kihagytam azt az örömhírt,hogy voltunk a pesti éva-funky versenyen és másodikak lettünk.
reggel az5.23-as vonattal mentük.az izgulástól csak1kor tudtam elaludni,de a vonaton egyáltalán nem éreztem magam fáradtnak.talán  a röhögés felrázza az embert.nehéz úgy aludni,hogy 5oldalról kapja az ember a hülyeséget.fejtettünk relytvényt...meg tudtunk fejteni.nem csak táncolni tudunk ám,okosak is vagyunk:)és amire felértünk kitárgyaltuk az élet nagy problémáit és a kicsiket is.
fél11re bent voltunk pestszentlőrinc szívében...:)neveztünk,kaptunk csini karszalagot,ami passzolt a lakkomhoz és vártunk.szemet vetettünk3 bad boys-os fiúra,valamint néhány ügyes koreóra.
keke és endre duója első helyezett lett.mi,csapatban másodikak.kaptunk csini érmet és oklevelet.na meg a metrózástól,buszozástól,taxizástól,vonatozástól egy kis izomgörcsöt...
budán szálltunk brozónál.így mivel a város két oldala között ingáztunk egészen jól kiismerem már magam.bár nagyon sok köze lehet ehhez annak a ténynek is,hogy fél1körül a buszok már máshogy járnak ,mint napközben,én mégis oda találtam az R'n'B bár-ba:Dmert ugyebár a győzteseknek meg kell ünnepelniük a győzelmet.